2019.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
TISZA-TÓ és KÖRNYÉKE
(2019.10.26.)
Mottó:
"Éld át a természetet"
Letöltés / 2019. év szösszenetei
PROGRAM
FOTÓALBUM
06.30 - INDULÁS
09.00 – 09.30 A Kiskörei Hallépcső és az erőmű megtekintése
10.00 – 12.00 Túra az Örvényi Pákász tanösvényen
12.15 – 13.00 Tiszai tavi hajókázás
13.10 – 14.15 E B É D
14.45 – 16.00 Látogatás a Tisza-tavi Ökocentrumban
16.30 - kor - Indulás Budapestre.
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
A kiskörei víztározó
Magyarország legnagyobb mesterséges tava
(2019.10.26.)
Mottó:
„A korral egyik örömforrás zárul be a másik után, ám a Természet örömforrásai sosem hagynak cserben!
John Muir
Anna ötletének eleget téve ez a program a Tisza-tóról szólt.
A tatai különítmény nagyon hozzászokott, hogy az utóbbi időben mindig házhoz jött a busz, de most nekünk kellett a buszhoz menni, de a későbbiek során nem bántuk, mert jól éreztük magunkat és szépeket láttunk.
A program során a legfontosabb programelem elengedhetetlen részét képezte a gumicsizma. Nosza, sokan csomagoltak is szebbnél szebb csizmát, volt, aki csak két zacskót tervezett a lábára húzni és néhányan fittyet hánytak az ijesztgetésre és nem is hoztak gumicsizmát.
De végül is a divatbemutató elmaradt, nem volt rá szükség.
De ne szaladjunk előre a gumicsizmában.
A tervezett és már begyakorolt rendben előszőr a Rétköz utcában szálltunk fel a buszra, majd a következő megálló az állandó felszállóhelynek kinevezett terepszakaszon a zöm is elfoglalta a helyét, majd az M3-as út egyik benzinkutjánál menet közben járműre szálltak még ketten, aztán leszálltak, mert fésülködni kellett. Itt megragadtuk az alkalmat megköszöntöttük G. László fiatalkorú túratársunkat, aki a kirándulás napjára időzített születésnapját. Átadtuk a szokásos meglepetéseket és egy Gyula bérletet, amivel végre utazhat szerte az országban.
A buszon aztán előkerültek a megszokott gyarmatáruk és egyéb házi finomságok és szinte egy pillanat alatt a kiskörei vízerőműnél találtuk magunkat, ahol a gáton átsétálva megnéztük, hogy milyen lépcsőt építettek a halaknak. Az izmosabb halak itt simán ki tudják kerülni a zsilipeket és gyakorlatilag ingyen és bérmentve gyalogosan is át tudták hidalni a vízlépcső veszélyes turbináit. Mi még a halakra is gondolunk.
Addig-addig tanulmányoztuk a halak lépcsőjét, hogy egy kis késést sikerült összeszedni a pákász ösvény leküzdése előtt.
Rövid tanácskozás után, ami Ocsó és a tengerészek (tavászok) között lezajlott, döntés született, hogy a hajózást és a pákászatot összevonjuk egy rövidebb útvonalra, így nem kellett a divatos gumicsizma sem (sokak bánatára, de sokak örömére).
Felküzdöttük magunkat a napozó mólóra, ami legnagyobb megrökönyödésünkre elindul. Az volt a hajó.
Szép csendben suhantunk a tükör sima vízen ide-oda, majd egy éles fordulóval kikötöttünk a pákászok paradicsomában, ahol egy igen kellemes őszi erdei séta várt ránk. Megismertük az ottani növények felhasználásának rejtelmeit, egyesek egy kilátóra is felmásztak.
Élveztük a csodálatos Őszi erdő illatát és a jó időt.
Visszamentünk a mólóra, ami átvitt minket a közeli etetőhelyre, ahol meglepetésünkre ízletes és mérhetetlenül sok étellel kínáltak minket, aminek már úgy is itt volt az ideje.
Jól laktunk. Én nem mertem csípőre tenni a kezem, mert úgy néztem volna ki, mint egy bögre.
Rövid buszozással megérkeztük a központi ökocentrumba.
Első utunk az akváriumokhoz vezetett, ahol halak tömkelege várt minket, lenyűgözve a pecásokat és a nem pecásokat is.
Végre egy olyan kilátó volt, ahova lifttel lehetett felmenni. Ki is használtuk az alkalmat és elénk terült az egész tórendszer és az a nyugalom, ami azt a környezett jellemezte.
A kilátó után 3D mozi következett, ami olyan rövid volt, hogy nem tudtunk elaludni sem, viszont mindent megtudtunk a tórendszer kialakulásáról, növény és állatvilágáról.
Mikor bezárt a centrum elindultunk mi is Budapest felé.
Menet közben egy kis tavakról szóló kvízjátékot szervezett nekünk a mi Jánosunk, amit szokás szerint nem én nyertem, sőt a Rónakiék is csak virtuálisan szereztek pontokat.
Mondjuk ezt nem értettem, de jót kacagtunk rajta.
Bár minden elkövettünk, hogy az ünnepelt születésnapos nyerjen meg mindent, nem sikerült.
Addig, addig beszélgettünk, hogy egyszer csak elkezdtek leszállni a túratársak, ahogy érezték a lakásuk közelségét. Rövid idő alatt szétszéledt a csapat és csak az emlékek és a képek maradnak bennünk.
Ismét egy kellemes, nyugodt kirándulást tudtunk magunk mögött, amit köszönünk a szervezőknek, Ocsónak és Zsuzsának.
KÖSZÖNJÜK!
És álljon itt a végén egy külön köszönetnyilvánítás
Kedves Túratársak, Barátaim! Nagyon szépen köszönöm a születésnapi köszöntést! A dátum alapján várható volt a dolog, ennek ellenére meghatódtam. Bizonyára az ilyen reakció is a korral jár. Remélem, hogy a "Gyula bérlet"-et sokaig fogom használni. Jó egészséget és még nagyon sok szép, tartalmas túrát kívánok mindannyiunknak!Baráti üdvözlettel Godó László.Az egyedi, névre szóló utazási bérlet
