2009.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
...
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
A 2009. év kiemelkedő eseményei
2009. november 28.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
ARRABÓNA ÉS PANNONHALMA KINCSEI
Ez volt az év utolsó programja. Bérelt busszal, teli létszámmal vágtunk neki OJ által tervezett utunkra. A busz a szokásos helyéről indult és bár nem voltam ott gondolom mindenki kitörő örömmel üdvözölte egymást.
2009. november 28.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
ARRABÓNA ÉS PANNONHALMA KINCSEI
Ez volt az év utolsó programja. Bérelt busszal, teli létszámmal vágtunk neki OJ által tervezett utunkra. A busz a szokásos helyéről indult és bár nem voltam ott gondolom mindenki kitörő örömmel üdvözölte egymást.
A tatai túratársak (8-1 fő) tatán szálltak fel, mint a vadludak és izibe elgurultunk a tatai várba, hogy a ködbe veszett vadludak kirepülését megtekintsük. A ludakból nem is sokat, de a várból annál többet láttunk. A vár megfelelő helyszín volt az első komolyabb beöntés és köszöntések végrehajtásához. Megköszöntöttük Titz Virágot születésnapja alkalmából és OJ részére egy kitüntető oklevelet adott át Tarján Tamás, mely szerint szeretve tisztelt vezetőnk az egészséges életmód kiváló harcosa lett.
(Később Tamás egyhangúan megválasztásra került, mint a szakosztály gazdasági mindenese.).
Néhány anekdota után észrevétlenül megérkeztünk Győr városába, ahol mintegy 2,5 óra városnézés következett az enyhén zord időjárásban, ami senkit sem zavart, mert forralt bor és egyéb nyalánkságok vártak minket a karácsonyi forgatagban.
Az fejünkbe táplált sok információ és forralt bor miatt sietni kellet a laktanyába, ahol a szokásos katonai ebéd (babgulyás és pogácsa) várt minket és maga az alakulat parancsnoka, Varga László dandártábornok, mint házigazda, ami számunkra nagy megtiszteltetés volt és ezt külön köszönjük.
Az igazán ízletes ebéd után megismerkedtünk az alakulat feladataival és meglátogattuk az igényesen kialakított csapatmúzeumot.
A rövid és érzékeny búcsú után már is robogtunk Pannonhalma felé. Itt egy komoly mennyiségű készpénz befizetése után egy jól felkészült csinos idegenvezető hölgy bemutatta nekünk Pannonhalma történetét, kincseit és az ott lakók életét.
Az élethez hozzátartozik a szórakozás is és ezért sok kíváncsisággal indultunk az apátsági borospince felé vagy másfél kilométert. Más felet sem ment volna.
A modern, minden követelménynek megfelelő feldolgozó üzem megtekintése után felhörpintettünk vagy 3 fajta misebort, ami ugyan nem volt rossz, de nem múlta felül az erdőbényei pincék hiányzó mennyiségét.
Miután rendesen ránk sötétedett buszra szálltunk és haza felé vettük az irányt. Hazafelé zötyögve OJ, a csapat fő kirándulója először kihirdette a szokásos IQ teszt eredményét, amit a hátsó fertályon utazó Tóth Gabi és tisztelt neje, Ildikó nyert meg, bár senki sem érti hogyan. Később OJ összefoglalta az év során végrehajtott programokat és a csapat anyagi helyzetét.
Az eddigi kirándulásokhoz szokatlan módon még el sem álmosodtunk a buszon és már a tatai különítmény meg is érkezett. Néhány perc könnyes búcsúzás után a busz eltűnt a szemünk elől az egyre sűrűsödő ködben. Reményeink szerint a többiek is haza értek.
Én jól éreztem magam, gondolom a többiek is. Megint sikerült egy ütős, jó hangulatú kirándulást összehozni. Köszönjük a szervezést..