2009.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
...
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
A 2009. év kiemelkedő eseményei
2009. október 03.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
BÖRZSÖNYI KIRUCCANÁS
2009. október 03.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
BÖRZSÖNYI KIRUCCANÁS
A beszámoló az én szempontomból íródott, hát hogy is íródhatna máséból.
A program már sokaknak a tervezet alapján megtetszett, ezért jelentős többletlétszám jelentkezett rá. Sajnos néhány jelentkező igényét vissza kellett mondani mert a program több résztvevőt nem bírt el, így is a saját autómra is szükség lett.
Az indulás helyén csendes főhajtással emlékeztünk Simon István túratársunkra, aki sajnos már többet nem lehet velünk.
De az élet halad és ezt tudomásul véve felköszöntöttük a születésnapjukat ünneplő Anda Ivánt és feleségét Ágit, majd megindultunk.
Csendesen gurultunk a busz mögött néha jó messze lemaradva és élveztük a környezetbarátnak nem mondható kipufogó gáz kellemes és bódító illatát, míg a többiek a buszon végrehajtották az első beöntést és köszöntést.
Rövid időre megálltunk a szobi kompkikötőnél egy gyors pihenőre, ami zárva volt és a part mindkét oldalára a hölgyek vonultak el bizonyos okokból. Tovább gurulva megérkeztünk az erdei vasúthoz, ami a kisvasút ünnepe alkalmából csendesen csikorogva és rázkódva cikk-cakkban felvonszolt minket Nagyírtáspusztára majd vissza.
Ezután néhány rétest szisztematikusan behelyeztünk az arcunkba, majd megtekintettük és megkóstoltuk a kideríthetetlen mennyiségű lekvárt készítő Lek-Vár-Lak portékáit és macskáit. (A macskát csak simogattuk)
Alig maradt időnk a vízimalom és a templom tanulmányozására és máris füstölögtünk tovább az ebéd helyére, ahol nagy szeretettel, kiváló vadgulyással és mindenféle itallal vártak, amit el is pusztítottunk rövid idő alatt. Teli gyomorral és újult erővel bevettük Nógrád várát mint a törökök és meghallgattuk Ocsovai várkapitány ismertetőjét a vár történetéről.
A vadak már remegve vártak minket és a kukoricát és mi meg is néztük őket. Ritkán látható csodálatos vadetetésben vehettünk részt, ahol a karnyújtásnyi távolságra csámcsogott körülöttünk több száz vaddisznó, szarvas, muflon. Néhány házi kedvenc a tenyerünkből evett. A csoda sötétedésig tartott, amikor is már nem láttunk semmit és hagytuk a vadakat tovább csócsálni.
Kihasználva a saját géperejű jármű jelenlétét a kis kísérő csapat lelépett, mint kurva a sezlonyról és az idétlen fociszurkolók miatt jelentős késéssel értünk haza.
A kirándulás szerintem kiváló volt. A szervezés már a szokott módon magas színvonalú a program kellemes és emlékezete lett.
Köszönjük O.J.