2012.02.16 - IV Világnap - TTT Csavargó Csapat

Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület
TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY
Csavargó Csapat

Mottó: A világból annyi a miénk, amennyit meglátunk belőle.

Az első dolog, amire utazás közben ráébred az ember, az az, hogy semmilyen hely nem tud megfogni, ha nem vagy nyitott rá. (Pico Iyer)
Tartalomhoz ugrás
2012.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
...
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET

A 2012. év kiemelkedő eseményei
2012. február 26.
B E S Z Á M O L Ó K  / Szösszenetek
Idegenvezetők világnapja
BUDAPEST



Szemfüles szakosztályvezetőnk már jó ideje kiválasztotta ezt a napot, hogy a szakosztály részére ingyenes és színvonalas programot nyújthasson, kihasználva, hogy ilyenkor ingyenes programok várják a vállalkozó és kíváncsi természetű érdeklődőket.

Így lett meghirdetve a csapat számára is ez a program. Előzetesen is sokan jelezték a részvételi szándékukat és fegyelmezetten, ahogy ez nálunk szokás időre mindenki ott volt. A mindenki azt jelentette, hogy mintegy 35 fő verbuválódott össze.

Pontosan 10:00-kor egy kedves sokat beszélő és eléggé halk szavú néni vezetésével megismertük a Hősök terét. Fülünket hegyezve ittuk szavait, mit a nektárt, küszködve a hideggel és a széllel.

Miután a magyarok hőseit oda vissza megismertük birtokba vettük a Vajdahunyad várát, illetve annak másolatát és egy kiadós séta után jelentős károkat okoztunk a központi sátor forralt bor, kolbász és langalló raktárkészletében. A szünetben egy kis anekdotázással és történetek mesélésével fejlesztettük nevető rekeszizmainkat.
Köszönhetően bandagazdánknak nyugodtak voltunk, mert a buszos városnézésre olyan korán jelentkeztünk, hogy az 1-es busz lett számunkra kiutalva. Ez a busz le is robbant, vagy nem merték megmondani hol van, így a csapatot jajokra osztva több buszra kellett feltülekednünk, de mindenkinek jutott hely, volt akinek csak tartalék (nekünk)

Az egész délelőtti séta és ácsorgás, na meg a forralt bor megtette a hatását, mert többen a másfél órás városnézésből alig emlékeztek néhány percre. Élenjárt a hortyogásban T. Pista is, de nem tudtam szólni neki, hogy viselkedjen már, mert én előbb elaludtam.

A buszról leszállva életet leheltünk az elgémberedett végtagjainkba és tömeges közlekedéssel megközelítettük a Duna bal partján lévő hajóállomást, melyet a gyorsabb lábú túratársaink simán elkötöttek, mire odaértünk ezért várni kellett és, hogy ne unatkozzunk Marcsinak köszönhetően felzabáltuk egy közeli cukrászda gesztenye készletét.
Végül is a tervezett időben 17:00-kor hajóra szálltunk és kifutottunk a nyílt Dunára. Világosban indultunk és gyönyörű esti kivilágításban érkeztük. Csak úgy szívtunk magunkba Budapest nappali és éjszakai látványát. Elmondhatjuk magunkról, hogy mi már láttunk a főváros árnyait és fényeit.

Estére rendesen elfáradt a csapat és ki-ki hazavánszorgott és a pihenés oltárára helyezte elcsigázott testét.

Annyit mondhatok, hogy aki kihagyta szegényebb lett egy különleges együttes élménnyel és programmal.

2022. 08. 03.
Készítette: mkaroly / Utoljára frissítve:
Vissza a tartalomhoz