2011.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
Tájékoztató...
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
A 2011. év kiemelkedő eseményei
2011. április 16.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
Ipolytarnóc, Hollókő
2011. április 16.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
Ipolytarnóc, Hollókő
A kis Csipet Csapat rutinosan az elindulás előtt köszöntötte a születés és névnaposokat, akik már előre sejtették az eseményt, így nem is feledkeztek meg a szokásos gyarmatárú beraktározásáról. Viszont a túra szervezői (magamat is ide értve, pedig én csak bólogattam a terv megvalósítására) adminisztratív okokból kifolyólag feledkeztek meg egyik gyöngyszeműnk (Ica) születésnapjáról. Egy darabig szégyenkeztünk, de gondolom megbocsájtást kaptunk, mert a buszon már több körben kínálták az általuk hozott raktárkészletet.
Út közben mindenki elmesélte az utolsó találkozás óta eltelt időszak fontosabb eseményeit, a legfrissebb vicceit, szokásos módon kigúnyoltuk egymást jót röhögve egymáson. Közben Ocsó beszélt valamit a környékről és érintette a játék kérdéseit, de csak Sanyiék figyeltek, mert ők nem tudták, hogy már borítékolva van a játék végeredménye, ezzel is kellő zavart okozva a tervezett program zökkenőmentes megvalósulásában.
Egyszer csak megérkeztünk túránk első állomására, ahol több turnusban beültünk az úgy nevezett 4D moziba.
A mozi megrázó élményének hatásából fel sem ocsúdva követtük Ocsút a Borókás árokba. Az idegenvezetőtől megtudtuk, hogy most egy időutazást hajtunk végre a tenger alól a szárazföld felé. A túra végére kiváló ismeretekre tettünk szert nyomolvasásból és már erőlködés nélkül képesek lettünk volna bármilyen őslény nyomát kutatva eljutni a mába. Old Shatterhand és társai csak gyenge kezdők lehetnének mellettünk.
Három nekirugaszkodással néztünk végig egy kb. 96 m-es kidőlt fenyőfát, ami olyan régen kidőlt már, hogy egyetlen szemtanúja sincs már az élők sorában, bár Somos Józsi bácsi úgy emlékszik, hogy a nagyapja beszélt erről neki valamit, de akkor még nem is sejtette, hogy később szüksége lehetne rá.
A kidőlt fa végéhez érve már csak egy 3D minősítésű filmet vetítettek le a számunkra, szerencse, hogy a fa nem volt hosszabb, mert akkor már csak a 2D, majd az 1D következett volna. Ha nem figyelünk volna ennyire odaadóan eljutottunk volna a 0D (ik) típusú találkozási pontra is, de ne is gondoljuk tovább a dolgot, mert a -1D már számomra is extrém eset lehetne.
A túra végén néhányan a gyerekkorukra emlékezve kipróbálták a lombkoronán átvezető függő sétafolyosót Ocsó legnagyobb bánatára, mert így csupán csak egy órát késett a tervezett program.
Miután Tarzan és kedvenc kísérője Csita utódai lemásztak újra a fáról (először a kidőlt fenyővel együtt jöttek le) elrobogtunk ebédelni, ami nem volt rossz. (De jó se.)
Buszra szállva beirányoztuk Hollókő helyőrséget és miközben döcögött a busz, Ocsó levezényelte a mindenki által epedve várt kvíz játékot.
A papírforma ellenére Sanyi bácsi és fia lett a győztes, akiket a gratuláció után némi unszolás árán rábeszéltünk, hogy a fődíjról lemondva, engesztelésképpen egy évig fizesse Pisti sörét. Sanyi bácsi nagyon meghatódott ezen. A fia nem különben. A megállapodás értelmében így a napra a koronát Pisti és Tünde tette fel.
A koronázás előtt azonban felmásztunk a várhoz. Ocsó szerint szintben volt. Többek szerint nem, ráadásul a várban is voltak lépcsők. Ha nem is volt betervezve a sporthoz és sörhöz szokott turista csapat hamar összeszedte a szükséges szintemelkedést, nehogy ne izzadjunk meg már itt is.
A maradék néhány percben keresztül-kasul bejártuk Hollókő utcáit és a falu egyetlen kocsmája előtt összegyűltünk, mint a talajvíz és megszálltuk Éva néni birodalmát a Pajta kertben, ahol a szemünk láttára készítettek el mindenkinek egy-egy kenyérlángost sűrű nyálelválasztást okozva a már éhesebb csapattagok számára.
De, hogy ne teljen unalmasan a sütögetés Tünde beöltözött palócmenyecskének, míg a mi Pistánk palóc legénynek.
Ők ketten újfent örök hűséget fogadtak egymásnak, de a vőlegény szerint álnéven nem érvényes. Rövid közvélemény kutatást tartva a menyasszony kimondottan csinos volt a 48 kg. szoknyában és a mintegy 82 m szalag és kendő halmazában. A vőlegény úgy nézett ki, mint egy túlméretezett napközis, aki már kinőtte a rugdalózót.
A menyasszony- és körtánc után észrevétlenül buszra szálltunk és meg sem álltunk hazáig.
E sorok szerény és nagyra becsült írója minden beöntésből kimaradva (autó vezetés okán) alig várta, hogy hazaérjen és önállóan végrehajtotta minden ünnepelttel a virtuális koccintást és ezek után vetette ide sorait beszámoló gyanánt, amit ugyan mindenki bírálhat, esetleg megsértődhet, de nem ajánlatos.!