2013.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
A 2013. év kiemelkedő eseményei
2013. április 12.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
Kecskemét, az MH repülőerői
2013. április 12.
B E S Z Á M O L Ó K / Szösszenetek
Kecskemét, az MH repülőerői
Az unalomig ismert, de már megszokott és ismert koreográfia szerint indultunk. Volna.
Ugyanis rendesen esett az eső, így a második megállónál várakozók csak sietve felugrottak a buszunkra és már robogtunk is Kecskemét felé. A buszt éppen a neve napját ünneplő Gyula bátyánk vezette, de meg sem látszott rajta az ünnep. További ünnepeltjeink (Zoltán, aki inkább a szülinapját ünnepelte, mind a Gyulát) türelmetlenül idő előtt megkezdte a gyarmatárú kiosztását, de ezt senki sem bánta, mondván egy csak egy egynapos kirándulás és nem lesz idő az élvezetekre.
Az első benzinkútnál már rövid pihenőt tartottunk és újraterveztük a menetszámvetést, így a tőlünk megszokott pontossággal érkeztünk az úti célunk első állomására az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázishoz.
Itt már epedve vártak minket. Nagy sietve elbuszoztunk az előadó teremig és ott egy rövid tájékoztatót tartottak az alakulat történetéről, majd megnéztük a csapatmúzeumot, ahol tényleg sok érdekes dolgot láthattunk.
Buszra szállva az un. statikus bemutató helyére buszoztunk és elleptük a kirakott vadászgépeket egy kis fotózás és nosztalgia érdekében. Szerencsénkre (bár már titokban tudtunk róla) éppen repülési kiképző nap volt így néhány JAS (Gripen) gép felszállását is végignéztük.
A repkedés után megnéztük, milyen ruhát hordanak a pilóták, ami fantasztikus volt. Ezek a ruhák tényleg nagyon jók.
Délidőben egy szokásos kaszárnyaebéd után benavigáltunk a belvárosba és gyönyörködtünk Kecskemét szépségeibe, történelmi értékeibe. A híres harangjáték meghallgatása után a kedves vendéglátónk meghívott minket a díszterembe. Itt a legfontosabbakat megtudtuk a város történelméből, valamint a teremről is.
Az előadás után rövid sétát tettünk a belvárosban.
Pontban 15.00-kor újra megszólalt a harangjáték, de az összes környező templomharang is rázendített, úgyhogy elég nagy hangzavar támadt, ami percekig is eltartott.
A séta után elmentünk Kecskemét egyik büszkeségére az ottani Gellért-hegyre, ahonnan kitűnő rálátás van a városra és a környezetére. Kisebb meglepetésként a csúcson márt egy régi kedves kollégánk várt minket hamuba sült pogácsával és igen jó illatú helyi pálinkával, amit e jelen sorok írója sóvárgó szemmel és csordogáló nyállal vett tudomásul, mert egy kortyot sem ivott, mint vezető.
Legurulva a dombról célba vettük a legközelebbi étteremet, sörözőt és elfáradt tagjainkat ellazítva megtöltöttük üresedő gyomrunkat és meglocsoltuk száradó veséinket. (Kivéve a szösszenet megalkotója, aki sportos és egészséges életmód egyik szószólója lett legnagyobb sajnálatára)
A csapat szokásához híven a rossz, esős idő ellenére mindig csak akkor voltunk a szabadban, amikor éppen nem esett az eső. Buszra szállva általában zuhogott, de imánk meghallgatásra került és az sem ázott meg, aki nem hozott esernyőt.