11-18 - Síelés - TTT Csavargó Csapat

Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület
TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY
Csavargó Csapat

Mottó: A világból annyi a miénk, amennyit meglátunk belőle.

Az első dolog, amire utazás közben ráébred az ember, az az, hogy semmilyen hely nem tud megfogni, ha nem vagy nyitott rá. (Pico Iyer)
Tartalomhoz ugrás
2017.
PROGRAMTERV / LETÖLTHETŐ ANYAGOK
TTT Sítúra - Ausztria
2017. február 11-18.
(Ausztria, Lungaoi síközpont, Fanninberg)
Letöltés / 2017. év szösszenetei
PROGRAM
FOTÓALBUM
2017. 02.11 - INDULÁS
Útvonal:
Budapest-Hegyeshalom-Pandorf-Eisenstadt-Bécsújhely dél-Kapfenberg-Judenburg-Murau-Tamsweg- Mauterndorf
2017. 02.12 - 18 SÍELÉS
2017. 02.18 Indulás haza
VIDEO-1
VIDEO-2
BESZÁMOLÓ, EMLÉKEZTETŐ, SZÖSSZENET
Mottó: ”AHOGY ESZESEDÜNK, ÚGY MESZESEDÜNK!”
Szerző: Ocsovai János
Lejegyezte: Mészáros Károly

Végre eljött a várva várt nap és elindulhattunk a sí-mezőkre!

Az Öreg Farkasok és Farkasinák megerősítve néhány ifjonccal, a Remeteség nevű rejtekhelyről 19 fővel – a szokás szerint – pontos időben 09.00-kor megindultak a sógorok hófedte hegyei felé.

A csapat veszteséggel kezdte útját, hiszen nem lehetett velünk a Tat királya Pista és neje, Tünde. Így van ez, ha valaki pótolhatatlan ember, mert a nagyhatalmú …F… nem képes Őt nélkülözni.

Pedig Isten lássa igazhitű Pistánk lelkét, Ő nagyon készült és mi is Reá. A túrázni indulók így hát elvesztették vezérüket, keresztapjukat a km és a hó csata legelején. Jó tempóban haladva, kora délután megérkeztünk a régi, szokásos és kissé már megkopott szálláshelyünkre, ahol kedvencünk, Bella a szén fekete színű német juhászkutya és a lila színű tejtermelők végtermékének kellemes illata fogadott Bennünket.

A péküzem, a kávé-szalon, az étel és ital raktárak kirakodását követően, finom italokkal leöblítettük száraz gigáinkat.

Az esti csapatgyűlésen a mottónk jegyében, egyeztettük programunkat és átismételtük a síelés FIS szabályait. Mivel 4 fő kivételével, nem tudtunk a szokásos alapossággal felkészülni, eldöntöttük, hogy a síelést közös bemelegítésként, Fanningberg kék pályáin kezdjük.

Ezt követően   köszöntöttük a két új társunkat, Annát és Ildikót, alias Sziporkát. Vele, aki igazi kezdőként érkezett és az elején még csak cipelte a deszkáját, az eddigi 1 fős Norbi féle deszkás raj már 2 fős frakcióvá erősödött. Kifejeztük abbéli örömünket is, hogy Valika és a „Nagytiszteletű Elnök Úr is visszatért a csapatunkba.
 
Külön kitértünk (Sziporka kedvének fokozása érdekében), a hódeszkázás oktatási tematikájára:
 
1.) Az eszköz szállításának és felvételének rendje,
2.) A deszka használatának fortélyai,
3.) A két mankó használatának főbb szabályai.

Az első síeléssel töltött nap, szuper pályákon és csodálatos időben történő remek szinte happy síeléssel telt el.

Igazi csodák történtek ekkor:

Tünde és Vali minden képzeletet felülmúlva szépen és lendületesen síeltek. (Bár Ők nem értették hogyan lehetséges ez). De a szakértő, öreg síelő társak azonnal tudták, hogy beérett az évek alatt felhalmozott, ez idáig rejtőzködő tudás és a sok-sok gyakorlás hatása.

Dr. Anna, Zsuzsa, Laci papa és a többiek is stílusosan, de kellő óvatossággal síelve élvezték a pályák szépségeit. A gyerekek (Rozi és Dávid) meg döngettek ezerrel.
 
Közben, Marcsi vezetésével megalakult a Sziporka Fan csapata, akik végig drukkolták és biztosították a jó hangulatot, a sikeres és eredményes tanulási folyamathoz.
 
A Fan tagjait néhány alkalommal – nyilvánvalóan a szakértőnek látszó, bambuló tekintetük hatására – az oktatást végző Paul ellenőröknek nézte, melynek következtében mindent igen alaposan elmagyarázott és megkövetelt Ilditől.

Ildi pedig szívós akaratának, kitartásának és ütésállóságának köszönhetően (állítólag az a bizonyos popó felvette a babos foltos kendő jellegét) sikeresen elsajátította az alapokat. Majd a csapat örvendezése kíséretében lesiklott a 8. számú kék pályán.

Kialakult a Hütte Barátok Köre (HBK) is, akik mindig pár száz méter hó túrás után elérték a célként megjelölt objektumokat.

A második nap (nem péntek, de 13-a) köd borult a síterepekre és ki is tartott egész estig.

Meglepetésünkre Jóska is lécre állt és látszott, hogy a tudása rendben. Okosan és óvatosan síelt szinte végig. Nem kockáztatott, bár minden pálya leküzdésére képes lett volna. Mi is megpróbáltunk síelni, de annak egy sajátos formájában: csússz a hang után vakon.

Hát azért minden óvatosságunk ellenére, különös dolgok történtek:
 
1. Az Aineck-hegyének ködében, az A-1 sí autópályán Petőfi Sándor helyett, a mi Dávidunk tűnt el a síléc technikai hibája miatt, ugyanis a sí fék egy csavarja kilazult és a fék állandóan fogta a lécet. Dávid elesett, kicsit megütötte a bal oldalát és lemaradt Lacitól és Matyitól. A felmentő sereg gyorsan megtalálta és mivel a léce használhatatlan volt, hószánnal hozták le a hegyről Dávid legnagyobb élvezetére. Óvatosságból és Dr. Anna tanácsára bevittük a kórházba.

Ó magyar, láss csodát! A pusztuló nyugaton cirka 20 perc alatt megvizsgálták, majd megröntgenezték és a belső szerveit ultrahanggal is átvizsgálták. Hajrá osztrák egészségügy! Köszönjük Tamsweg. A doki újszerű gyógymódként 5 nap síelést írt fel Dávidunknak.
 
Másnap Laci papa azonnal elháríttatta a síléc technikai hibáját és Dávid szuperül síelt a hátralévő napokon.
 
Az események folytatódtak, bár mi már eldöntöttük, hogy mára befejeztük!
2. Teljesen jó látási körülmények között, a pálya vége felé egy Bogdán nevű őrült ukrán hódeszkás a mi Dr. Annánkat bemutatkozás és engedélykérés nélkül, hátulról ledöntötte. Anna - mint később kiderült inkább a méregtől és a tehetetlenségtől áthatva – meg sem mozdult.
 
Ezt látva, mi nagyon aggódtunk és azonnal segítségére siettünk, ismerve a FIS szabályait, azt alkalmazva jártunk el. Legnagyobb örömünkre nem kellett Őt megműtenünk. Majd kicsomagoltuk a lécei szorításából és pár perc elteltével lassan talpra állt.

 
A földre vitel nyomai éreztették hatásukat, de Ő okosan és óvatosan lesíelt a völgybe. A tudatosan viselt térdgépe megvédte a komolyabb sérüléstől.
 
Hála a Teremtőnek, és Neki is képes maradt a további napokon is a szép, stílusos és óvatos sízésre. Majd jövőre megyünk a piros és fekete pályákra is Anna!
 
A további napokon zömében csak kellemes és szép dolgok történtek.

Az idő csodás, a pályák állapota pedig jó volt. Talán bosszúságot csak az angol „fekete sereg” megjelenése okozott. 300 angol fiatal érkezett, zömében sötét felszerelést viselve. (Ezért kapták a fenti nevet).

Délelőttönként a sorban állás kényszere, a régi szlovák sí táborok (retró) érzéseit keltette bennünk.  

Esténként fel és beavattunk néhány új sportfelszerelést. Jellemzően tálcának (pl. Dávid sícipőjét) vagy bárpultnak (pl. Ildi hódeszkája) is használva azokat. Ismét bizonyítottuk ezen eszközök több funkciós alkalmazhatóságát.

Február 14-n énekkel és zenével köszöntöttük a Pap családot születésük napján (Kati 71, Zsiga 75 éves lett), majd később Zsuzsát és Matyit közelgő névnapjuk alkalmából. Jégtörő Mátyásunk vicceivel szabad folyást biztosított a jókedvnek és tréfáknak.

Főbb tapasztalatok:
- szükséges a hatékonyabb otthoni fizikai felkészülés
- a léceket síelés előtt Ausztriában célszerű leellenőriztetni
- több síterepet célszerű megsíelni
- szükséges a szállások elosztásának (az egyéneknek jobb kényelmet biztosító) újra gondolása
-vissza kell térni ahhoz a gyakorlatunkhoz, hogy mindenki a saját szállását fizeti és nem egységes a díj
- a sí tudáshoz jobban igazodó a bérlet típusokat kell vásárolni

Összegezve:
- gyorsan és jó hangulatban telt el ez a tábor is
- a legtöbbet Valika és Tünde tudása fejlődött
- a gyerekek (Rozi és Dávid) fegyelmezetten, okosan és nagyon jól síeltek
- mindenki képessé vált minimum, a kék pályákon az önálló síelésre
- többen már képesek és készek a rövidebb és egyszerűbb piros pályák sízésére is
- bővült a hódeszkás csapatunk
- mindenki egészségesen és kipihenve érkezett haza
2022. 08. 03.
Készítette: mkaroly / Utoljára frissítve:
Vissza a tartalomhoz