2025.05.18. – Békés vármegyei kirándulás

Ez a kirándulás nem az első volt, ami egy korábbi tervezett időben lett volna megtartva, de elmaradt, illetve módosítottuk az idejét.

Előzetesen annyit, hogy Szabó Józsi és Tünde nagyon sokat dolgozott azon, hogy mi jól érezzük magunkat és érdekes dolgokat lássunk, tapasztaljunk.

Ez sikerült is.

De kezdjük a legelején.

Úgy kezdődött, hogy igen korán kellett ébredni, hogy kora reggel 6-kor el tudjunk indulni.

Az indulási hely közelébe lakók is korán keltek, de akik messzebbről autóztak oda, azok olyan korán keltek, hogy még látták magukat lefeküdni.

A korai idő ellenére, a busz is és a csapat is időben megérkezett és éllel véggel elindultunk Szarvas helyőrség felé.

Nem unatkoztunk a buszon, hiszen az első megállóig mindenki eszmét cserélt az eltelt időszak történéseiről, aztán egy rövid fésülködés után (az enyém különösen rövid volt) a benzinkút egy füves részén meg jobban felébresztettük magunkat és felköszöntöttük Annát, aki a születésnapját ünnepelte, később velünk együtt is.

A buszon, menet közben meghallgattunk 3 igen érdekes előadást a városról és a Wenckheim-kastélyról, melynek elkövetői Lajkó Éva, Hugyecz György és Szabó József túratársak voltak. Köszönjük a felkészülést. Ha esetleg elmentünk volna Debrecenig Szabó Józsi még akkor is Szarvasról beszélt volna, annyi mondanivalója volt

A buszon csak repült az idő és szinte észrevétlenül leparkoltunk a szarvasi arborétum mellett. Mondjuk oda nem mentünk be, mert még mindig ott bolyonganánk, viszont a mellette lévő Mini Magyarország Makettpark hívogató szavainak engedelmeskedve beléptünk a csodába.

A parkban, inkább a nagy Magyarország híres, nevezetes építményeinek másolata volt megépítve 1:50-es léptékben 2 hektáron, összesen 97 darab építmény.

És mind működött!

A parkban rend és tisztaság volt és a környezet is marasztaló. A séta közben a legtöbben visszafiatalodtunk gyereknek és önfeledve játszottunk a vonatokkal.

Nagyon jó érzés volt, hogy szinte minden épületet már láttunk eredetiben is a mi csavargó csapatunkkal együtt. Jó volt ez a retró érzés is.

Buszra szállva pár perc alatt elértünk a városba és csodák-csodája az étterem előtt parkoltunk, ahonnan egy rövid sétát téve megérkeztünk a Tessedik Sámuel múzeumba.

Itt, bár kísérő, idegenvezető nem volt egy nagyon érdekes és interaktív múzeumlátogatást tettünk.

Volt itt motor, jósda (egyeseknek gyászos hírekkel), hangszergyűjtemény és mindenféle érdekesség. Az eredeti TV Maci láttán többen el is álmosodtak.

Észrevétlenül lettünk éhesek és megszálltuk a halászcsárdát, ahol gyors kiszolgálás mellett finom és elegendő ebédet költöttünk el, majd a pénzünket is.

Jóllakva, mint a TV Maci buszra szállva elindultunk Szabadkígyósra, a Wenckheim-kastély felfedezésére.

Elég változékony időjárás és egy páva fogadott minket.

A fenti fogadóbizottság mellett még türelmetlenül várt minket Horváth Marianna is, aki az előttünk lévő csoporton gyorsan túltéve magát csak velünk foglalkozott.

Nem tudtunk rá nem figyelni, ittuk szavait mintha Odüsszeusz(né) mesélt volna.

Felvértezve a tudással, amit Marianna adott át nekünk a csapat egy része – a bátrabbak – a közelgő viharnak fittyet hányva sétáltak egyet a parkban. A többiek – a megfontoltak – megkeresték a büfét, hogy jobban elmélyítsék a friss információka, amit kaptunk vala.

A megbeszélt időben szokatlan pontossággal a csapat összeverbuválódott és beindítva a busz motorját megindultuk az édes otthonunk irányába.

További képek a FB oldalon.

Köszönjük Józsinak és Tündének a kellemes túrát, az előadóknak a felkészülést.

Jöhet a következő