Mottó
„Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük. Induljunk hát!”
Erling Kagge (norvég felfedező, hegymászó, író)
A program letöltése
SZÖSSZENET (Élménybeszámoló, leírás)
A 2. szabadtéri programunk elég hamar követte az első nagy sikerű túrát, ezért egy picivel többen is jelentkeztek és jöttek el.
A szervező bizottság igen korán, már alig hét után, miután áttörtük a sorompót megkezdte a terület előkészítését.
Előszőr úgy gondoltam szabadtéri lakodalom lesz, mert ennyi inni- és ennivaló egy 140-150 fős lagzi képét vetítette a horizonton lévő fák setét lombjaira. Menekültek is a környékre betévedt futók és kutyasétáltatók, csak a legbátrabbak maradtak a helyszínen, hátha csurran cseppen valami.
Kisajátítottuk a tisztás egyetlen tetővel ellátott pihenőjét és ott letáborozva vártuk a leendő kihívásokra felkészült túratársakat, akik szép lassan be is sétáltak a parkolóból a tisztásra, azon az árnyas úton, ami kb. 700 m lehetett. Itt már sokaknak csökkent a buzgóságuk, ami később láthatóvá is vált.
Mikor már a Boboriék kivételével mindenki megérkezett Ocsó megnyitotta a túrát. Pont azokat köszöntöttük volna először, akik nem jöttek el, így rögtön megjutalmaztuk Katikát a csapat érdekében és örömére sok éven át végzett munkájáért.
Aztán a Boboriék késése miatt – ami egyéb iránt a dicsőséges vasút pontos és precíz menetrendjének köszönhető – kicsit eltoltuk a túra kezdésének idejét. Addig is folyt a beszélgetés és a mérhetetlen sok anekdota, mese és beszámoló.
Röviden (szóban) meghallgattuk Ocsó sokoldalú és kimerítő leírását az ösvényről és a tudnivalókról, ami egyesekre tényleg kimerítően hatott és a túra helyett inkább őrizte a zsíros kenyereket és a sütiket.
Végre megjött a vonat és elindult a csapat. Az őr szerepét legalább nyolc fő vállalta önként megszervezve a váltást az őrség idejére. Bobori uramra érdemes volt várni, mert mintegy 100-150 m séta után úgy döntött, hogy inkább a söröket őrzi, mert az fontosabb.
A nyolcas alakú túraútvonal kisebbik részét megtéve az egész túrára kiéhezett csapat lepihent és fogadkoztak, hogy a maradék utat majd valamikor megteszik. (Én sokat tennék rá, hogy nem)
A megérkezők elcsigázott testük felfrissítése érdekében hatalmas pusztítást végeztek a lakodalmi asztalon és sokáig folyt a nevetés és a beszélgetés.
Akkor egy kicsit a tanösvényről:
A tanösvény egy nyolcas alakú útvonal mentén lett kiépítve. A kezdő és befejező pont a parkoló, illetve a sorompóval védett bejárat. A nyolcas alak találkozási pontja a Nagy tisztás, ami egy igen közkedvelt a családok baráti társaságok részére.
Maga az erdő 126-227 méter magasságban található. Területe 180 hektár. A terület a Pilisi Erdőgazdálkodás alá tartozik.
Az erdő főleg tölgyből áll – pontosabban cser – és kocsánytalan tölgyekből. Kisebb számban fordul elő a juhar és a kőris, valamint fagyal, som, kökény és a galagonya ia. Ami az állatvilágot illeti, főleg madarakra lehet számítani.
Története
A vidéket a tatárok elvonulása után IV. Béla a németeknek adományozta, akik elnevezték azt Kammerwald-nak. Neve az itt kialakul Kána nevű településből alakult ki. A település sajnos csak a 15. századig maradt fenn. Az erdőt azért kellett elajándékozni, mert az üresen állt, ami a terület teljesen pusztulásához, lelakottságához vezetett volna.
Nevének eredete származhat a régi német név torzulásából is, de eredhet onnan is, hogy a terület évszázadokig a királyi Kamarához tartozott, és Buda erdőbirtoka volt.
A tanösvény egy 4 km hosszú erdős, nyolcas alakú útvonal, ami 12 állomásból áll. Az út során a „T” betűvel jelül túraösvényt kell követni. Nagy szintkülönbség vagy nehéz terep nem jellemző. A 6-os állomás a Nagy-réten található. (A csapat itt kapcsolódott ki a tető alatt.)
Az egész út nagyjából 80 méteres szintkülönbséget küzd le. A túra könnyű, kellemes és pihentető.
A Vadász hegy nemcsak Kamaraerdő legmagasabb pontja, hanem Budapest legdélibb fekvésű dombja is. Lokációját tekintve a Tétényi-fennsík északi folytatása.
A hegy része a tanösvénynek is, ezért, ha megyünk az úton ki sem tudjuk kerülni, csak akkor, ha akarjuk. A hegy tetején kiváló panorámás területek találhatók, melyek a Gellért-hegyre és a Budai-hegyvidékre néznek.
Az idén ez volt a második túra, de már készülünk a harmadikra, ami rövidesen meg lesz hirdetve.
Köszönjük a szervezők munkáját és a nagyszámú részvételt. Örültünk a sok gyereknek, láttuk, hogy biztosítva van a csapat a jövőre nézve is.