web analytics
2022-09-28

2002.05.08. – Jági tanösvény

Mottó

“A természet igazságos: aki vak, az jobban hall; aki süket, az jobban lát; akinek rövidebb az egyik lába, annak hosszabb a másik.”

A program letöltése
SZÖSSZENET (Élménybeszámoló, leírás)

JÁGI TANÖSVÉNY (Szabadtéri program – 2022.05.08.)

A MÁSODIK PRÓBÁLKOZÁS (Az első időpont a rossz idő miatt módosításra került)

Végre!

Újra együtt a Csapat. Igaz, hogy létszámban nem olyan sokan, de aki tudott időt szakítani, az ott volt. Ne várja el senki, hogy név szerint felsoroljam a résztvevőket, a képeken úgy is látszik, kiknek hiányzott már egy kis csevej.

A szervezők közül természetesen a legtávolabb lakó érkezett meg elsőnek, de aztán elég gyorsan összeverődtünk. Mikor már mindenki mindenkivel ölelkezett egy kis nosztalgikus beszélgetés után megkezdtük a hivatalos programot is.

Először ettünk és ittunk, de nem sokat, mert úgy gondoltuk, hogy egy komoly fizikai megterhelés előtt annyira nem ildomos.

Természetesen az egész Csapat nevében köszöntöttük meg a születésnapjaikat nemrég ünnepelt, vagy a közeljövőben ünnepelni fogó túratársainkat egy kis ajándékkal és kedvességgel.

Egy nagyon halvány szomorúság azért volt bennünk, mert 70 alatt nem volt senki, akit ünnepelhettünk volna. (Mellékesen megjegyzem, hogy jelenleg a csapat átlag életkora 62 év, és ebben már benne vannak az újszülöttek is.)

Hatalmas gratulációval adtuk át a Covid idején lejátszott online játékunk díját is Áginak, aki nem is emlékezett rá, hogy nyert, de aztán felfrissítettük az emlékezetét.

Miután így kimulattuk magunkat vezényszóra elindultunk, hogy megismerjük a tanösvény érdekességeit.

A Jági tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van Pilisszentiván szélén és egy könnyen teljesíthető, kellemes kikapcsolódást ígérő túraút, éppen az idő vasfogaival küzdő csontjainknak való kihívás.

Összesen 10 állomáson ismerkedtünk meg az ottani természet jellemzőivel. Megtudtuk, hogy a tanösvény a Vadász-réti patak és a Jági-tó területén lett kialakítva és a nevét az ott lakó sváboktól kapta. A vadász szó a német Jäger szó, minek a helyi tájnyelvi megnevezése a Jági.

Az első állomáson már egy 30 millió évvel ezelőtt az oligocén korban képződött hárshegyi homokkövek bányászatára kialakított kőfejtő udvara volt. Az itteni kőből kaszakövet, malomkövet készítettek és házat is építettek. Miután a legkisebb Attilát kirángattuk a bányagödörből sétáltunk tovább.

Pillanatokon belül elértük a Jági-tó területét, ahol a leírások szerint nyüzsgő élet várt minket. Élet már nemigen volt ott, mert az egész úgy nézett ki, mint egy nagyobb dagonya, de a régebben kihelyezett interaktív tábla segítségével azért volt egy kis elképzelésünk, hogy mi lehetett ott.

Aztán csak jöttek-jöttek a pontok és egyre több ismeretet halmoztunk fel. Kellemes hangulatot okozott a vadak elzárására készített csapóajtó a kerítésen, aminek leküzdése már-már problémát okozott a meszes csontjainknak, de sikeresen átjutottunk rajta. Kétszer is.

Az agyunkba befogadott sok-sok megismert érdekesség közül a legérdekesebb az volt, amit nem is láttunk.

Az egyik az Ördög-torony, ami egy dolomitképződmény, amit a helyiek – minden kreativitást mellőzve – Magas-kőnek hívnak. A képződmény egy hajdani hévízforrás kürtője volt és az évek során maga a környezet kopott el, a kő megmaradt.

A másik érdekesség a pilisi len, esetleg pilisszentiváni  len, leánykori nevén dolomitlen (Linum dolomiticum), ami egy évelő növényfaj és a világon csak ezen a területen honos. Éppen ezért 1979 ót fokozottan védik és még a Berni Konvenció* hatálya alá is esik. Annyira megközelíthetetlen, hogy fegyveres őrök vigyáznak rá egy elkerített helyen. (Mindenki azt hisz el, amit akar)

* Megjegyzés:

Az egyik első nagy, regionális egyezmény Európában (1979), az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats)

A pilisi len védelmének egyik érdekessége, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Intézet génbankjában három populációjának magmintáit is őrzik.

Visszaérkezve a parkolóba mindenki rávetette magát a maradék zsíros kenyérre, hagymára és még a süteményes tepsiket is üresre kapartuk.

Jó hangulatban folyt az eszmecsere a régebbi kirándulásokról, meg a mostani egészségi állapotokról.

Egyszer csak úgy döntöttünk, hogy összepakolunk és miután jól elbúcsúzkodtunk mindenki elindult haza. Időben történt a döntés, mert egy pár pillanat után, már zuhogott az eső.

Aki ott volt, annak nagyon jó volt, aki nem, az szomorkodjon.

Hosszú idő után egy jó időben, kellemes napsütésben eltöltött, jól sikerült kirándulásnak örülhettünk.

Köszönjük az előkészítő munkát Ocsó túratársunknak és Zsuzsinak.

PILLANATKÉPEK